Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Ellensége-e a kutya a macskának?

Időtlen idők óta száll nemzedékről nemzedékre a mese, miszerint a kutya és a macska között kiolthatatlan gyűlölködés feszül. Az biztos, hogy a macska ellenfélnek tekinti az idegen kutyát, és elmenekül előle, ha tud, felmászik egy menedéket nyújtó fára. A kutya szemében a macska ugyanolyan zsákmány, mint bármilyen más állatfaj. Sajnos vannak olyan megátalkodott ebtenyésztők, akik kutyáikat a macskákra uszítják. Ez a szégyenletes tett a kutyára sem veszélytelen, mert a sarokba szorított macska borotvaéles karmaival csúnyán belekaphat az eb érzékeny orrába, de akár a szemébe is. Azt, hogy az ősi ellenségeskedésről szóló legenda butaság, mutatja a számtalan együtt felnőtt kutya és macska barátsága.Kép Ezek az állatok remekül kijönnek egymással. A háborúskodás egyik lehetséges magyarázata, hogy a két faj egyszerűen félreérti egymást. Amikor a macska először találkozik a kutyával, és mindketten kíváncsian szimatolnak, még jó a hangulat. A kutya jókedvét farokcsóválással jelzi, a cica pedig dorombol. Ekkor következik be a „nyelvi félreértés”. A kutya a dorombolást morgásnak értelmezi, az pedig a kutyák nyelvén a támadás előtti fenyegetés jele. A cica szintén félreérti a farokcsóválást, mivel éppen haragját fejezi ki ilyen módon. A kölcsönös félreértés következtében pillanatokon belül kitör a perpatvar. Ha kölyökkoruktól együtt nőnek fel, akkor a két állat között barátság is szövődhet, megértik egymás nyelvét. A nyelvismeret önmagában azonban kevés ahhoz, hogy egy kutya minden macskával jóban legyen. Legtöbbjük csak a „saját” macskáját szereti, amelyet már a távolból felismer a szagáról.